Alex Vet
A blokklánc technológiát forradalminak tekintik az adatbázis-kezelő és nyilvántartási rendszerek terén. Azonban minden új technológia megjelenése általában tele van zavarral és tévedéssel.
A mögöttes technológia a elosztott nyilvántartás számos iparágban nagy érdeklődést váltott ki a vállalatok részéről, mivel a blokklánc lehetővé teszi, hogy az ilyen hálózatok résztvevői számára egyetlen verziót hozzon létre megbízható adatokból.
A blokklánc használata lényegében azt jelenti, hogy a cégek jól védettek az adatszivárgással szemben, és a használt rendszerben található információk nem esnek jogosulatlan változtatásoknak. Csökkenti a vállalatoknak a kiberbiztonsági, adat-helyreállítási és biztonsági mentési megoldásokba való beruházási igényét is.
A fentiek mindegyike csak egy rövid magyarázat a blokklánc technológiáról a vállalatok számára. Sok a zűrzavar a lehetséges és a tényleges felhasználásokat illetően. Nézzük meg a leggyakoribb tévhiteket a vállalati blokkláncokkal kapcsolatban, és próbáljuk meg kitalálni, mi is az:
„A vállalati blokklánc gyorsan megváltoztathatja az üzleti gyakorlatokat”
Azt mondják, hogy a a blokklánc technológiája gazdag és izgalmas jövő előtt áll – a tűzoltó intézkedésektől a gazdaság és a társadalom egészének javításáig. De lehetséges ezek közül bármi?
Válasz: általában igen. A blokklánc komoly változásokhoz vezethet az iparágakban, különösen a pénzügyekben és az ellátási lánc menedzsmentben, és ez csak idő kérdése.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az ellátási lánc menedzsment a következő blokklánc technológiai alkalmazás, de ez nem fog elterjedni a következő 10 évben. Ami a pénzügyi területet illeti, a szakértők azt jósolják, hogy ez 5-25 évig tarthat.
„A vállalati blokkláncok nem elég produktívak”
Az egyik elterjedt vélemény annak köszönhető, hogy a kriptovaluták jól ismert blokkláncai, mint pl. Ethereum és a Bitcoin, nem elég gyorsak. Valójában csak több tíz tranzakciót képesek végrehajtani másodpercenként, a tranzakció befejezési ideje pedig egy perctől több óráig terjed. Sok cégvezető kíváncsi arra, hogy a vállalati (magán) blokkláncok működőképes megoldássá válhatnak-e teljesítményük alapján.
A vállalati technológiai megoldások különféle feladatok ellátására irányulnak, ezért a vállalati blokkláncok teljesítménye olyan tényezőktől függően változhat, mint a számítási adattípusok összetettsége, az intelligens szerződések és a felhasználói adatok feldolgozása. Az egyéb tényezők közé tartozik az alkalmazott konszenzus-algoritmusok típusa és a megvalósításban részt vevő partnerek száma; valamint a blokklánc infrastruktúra szolgáltatója és az általa nyújtott szolgáltatás szintje.
A vállalati blokkláncokon egyes alkalmazások jól működnek, ami bizonyos típusú üzletágak igényeit is kielégítheti. Egy IBM kutatási dokumentumban egy Fabcoin nevű blokklánc használatának példáját dokumentálják, amely egy bizonyos hálózati konfiguráció használatakor „nagyon nagy” sebességet ért el – több mint 1000 tranzakciót másodpercenként. Annak ellenére, hogy a blokkláncokat még nem alkalmazzák széles körben, hozzáférhetetlenek és viszonylag alacsony sebességgel működnek, teljesítménypotenciáljuk biztosan nincs messze.
„A blokklánc minden iparágban használható, bármire”
Széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy a blokkláncban óriási lehetőségek rejlenek, és alapvetően megváltoztathatja a különböző iparágakat, beleértve a pénzügyeket, az autógyártást, a légi közlekedést, a hajózást, a távközlést és a tárgyak internetét (IoT), megbízható módot kínálva a tranzakciók digitális nyilvántartásban történő rögzítésére, amely szintén lehetővé teszi az adatok integritásának ellenőrzését.
De mit nem tud a blokklánc?
A blokklánc nem tudja ellenőrizni és megerősíteni, hogy bizonyos típusú adatok megbízhatóak. Például az az eset, amikor egy hirdető fizetett egy olyan hirdetésért, amelyet gazdag közönségnek szántak, de ehelyett egy egyedülálló anyának, vagy ami még rosszabb, egy botnak kerül. A blokklánc technológia ebben az esetben képes nyomon követni a reklámfogyasztókhoz tartozó digitális azonosítókat, de nem a hirdető szándékait vagy az azt fogyasztók tulajdonságait.
Annak ellenőrzése, hogy ki áll az adott digitális azonosító mögött, egyszerűen túlmutat a blokklánc technológia jelenlegi formájában.
"A vállalati blokkláncok privátak, biztonságosak és méretezhetők."
A blokkláncok két nagy kategóriába sorolhatók: ellenőrzött (privát, privát) és nyilvános blokkláncok.
A nyilvános blokkláncnak nincs ellenőrző hatósága, és decentralizált. Ez azt jelenti, hogy mindenki csatlakozhat hozzá és a rendszer tagjává válhat. A nyilvános blokkláncok példái a Bitcoin, az Ethereum és a Litecoin.
Másrészt az ellenőrzött blokkláncok (amelyeket általában a vállalatok használnak) alapvetően magánjellegűek, és egy központosított irányító testülethez (az emberek csoportjához) kapcsolódnak. Egy ilyen hálózat ellenőrző szerve dönti el, hogy ki vehet részt ebben a hálózatban, milyen jogai vannak, és milyen szintű hozzáférést biztosít bizonyos erőforrásokhoz.
A vállalati blokkláncok bizalmassági problémái általában emberi hibák miatt merülnek fel, amelyek bizonyos engedélyek és hozzáférési szintek biztosítása a résztvevők számára. Valójában ezek a privát (privát) blokkláncok alapértelmezés szerint nem privátak. A probléma az, hogy a „vezérelt” hálózati résztvevők számának növekedésével a vezérlés bonyolultabbá válik, és nőnek a skálázhatósági problémák.
Bár a blokklánc technológia jó ígéreteket ad nekünk, még mindig sok megoldatlan probléma van. Az optimizmus és a realizmus közötti megfelelő egyensúly segít mindannyiunknak minimalizálni a blokkláncokkal kapcsolatos irreális elvárásokat.
