David Edwards
Az ázsiai országok, köztük Vietnam, Szingapúr, Thaiföld és mások, aktívan fejlesztik jogi kereteiket a kriptovaluta-ipar szabályozására. Ez a tendencia Ázsiát a digitális eszközök ígéretes központjává teszi 2025-ben.
A régió több nemzete, például Malajzia, Thaiföld, Japán, Dél-Korea és Vietnam kriptográfiai irányelveket vezetett be vagy frissített. Nevezetesen Hongkong és Szingapúr vezeti a vádat, és olyan átfogó szabályozást hajt végre, amely elősegíti az innovációt, miközben biztosítja a befektetők védelmét.
Vietnam felgyorsította erőfeszítéseit, hogy 2025 márciusáig véglegesítse jogi keretét. A kormány arra utasította a Pénzügyminisztériumot, hogy 13. március 2025-a előtt fejezze be a virtuális és tokenizált eszközök kísérleti határozatát.
Szingapúr továbbra is az élen jár, a Szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) a közelmúltban 30 vállalatnak adott „Major Payment Institution – MPI” licencet digitális fizetési tokenekhez. Ez a stratégiai lépés egyensúlyba hozza a technológiai innovációt a szabályozási felügyelettel, biztosítva a biztonságos kripto-ökoszisztémát.
Hongkong kibővítette engedélyezési keretrendszerét is, és 10 „Virtuális Eszközkereskedelmi Platform-licencet” adott ki. A 2023-as szabályozási változásokat követően az Értékpapír- és Határidős Bizottság (SFC) átvette a kriptotőzsdék átvilágítását és engedélyezését. Az ország a közelmúltban négy új tőzsdét hagyott jóvá, felgyorsítva pozícióját kriptobarát joghatóságként.
Eközben Thaiföld jóváhagyta az USDT belföldi kereskedelmét, amely lépés várhatóan növeli a likviditást digitális eszközpiacain. A digitális eszközökkel foglalkozó üzletágak rugalmasságának növelését célzó új szabályozás 16. március 2025-án lép hatályba.
Ázsia növekvő befolyása a kriptográfiai átvételben és fejlesztésben
Ázsia domináns erővé vált a kriptográfiai térben, a blokklánc-fejlesztők jelentős hányadával és a kriptovaluták magas elfogadási arányával.
Az Electric Capital szerint most Ázsia vezet a fejlesztői piaci részesedésben, megelőzve Észak-Amerikát, amely a harmadik helyre esett vissza. Míg az Egyesült Államokban még mindig a kripto-fejlesztők 19%-a van, ez meredek csökkenést jelent a 38-ös 2015%-hoz képest.
A Triple-A adatok azt mutatják, hogy több ázsiai nemzet a kriptovaluta-tulajdonlás globális vezetői közé tartozik. A lista élén Szingapúr áll, mögötte Thaiföld, Vietnam, Malajzia és Hongkong.
A gyors haladás ellenére egyes ázsiai országokban még mindig hiányzik az egységes szabályozási keret. Ez a szabályozási széttagoltság akadályokat gördít a határokon átnyúló együttműködés elé, és növeli a jogellenes tevékenységek, például a pénzmosás kockázatát.
Egy jól meghatározott jogi struktúra több globális céget vonzna a régióba. A Tether központjának El Salvadorba költöztetése aláhúzza az egyértelmű szabályozási politikák fontosságát a nagy kriptográfiai vállalkozások bevonása során.
A szigorú szabályozás azonban kihívásokat is jelenthet a kisebb vagy kevésbé átlátható projektek számára. Az olyan ellentmondásos vállalkozások, mint a Pi Network (PI), amelyet a Bybit vezérigazgatója, Ben Zhou kritizált, mivel „veszélyesebbek, mint a mémérmék”, rávilágítanak a kellő gondosság szükségességére. Szingapúr belügyminisztere a kriptovaluta-befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra is figyelmeztette az állampolgárokat.
Ha Ázsia továbbra is ezen a pályán halad, megelőzheti az Egyesült Államokat és Európát, és a progresszív szabályozás és a dinamikus digitális eszközök ökoszisztémája által a világ vezető kriptovaluta központjává válhat.
